Filozófia

Emlékszik az első alkalomra, amikor egy lóhoz közelített? Arra a pillanatra, amikor gyerekként lenyűgözve és megilletődve állt ott. Meg akarta érteni, valami őszintét megosztani vele. Nem a teljesítményért, nem bizonyítani akart. Csak azért a tiszta kapcsolódásért, azért az ösztönös kapcsolatért.

Aztán apránként megtanították Önnek a szabályokat, a technikákat, az elérendő célokat. De valóban ez az egyetlen út? Valóban ezek a módszerek szolgálják a legjobban a lovát?

A véleményem, szűrő nélkül: a lovaglásban semmi természetes nincs. Ez nem etológia, nem fajok közötti kommunikáció, nem valamiféle természetes kapcsolat. Ez egy ösztöneinknek ellentmondó művészet, amely megköveteli, hogy megkérdőjelezzük bizonyos tetteinket — és néha még a motivációinkat is.

Amit kínálok, az 30 év kutatásának eredménye: tudomány, gyakorlatiasság és etika, a világ minden tájáról. Egy megközelítés, amely nem akarja elhitetni, hogy a ló szereti, ha lovagolják, hanem olyan kapcsolatot teremt, amelyben mindkét fél megtalálja a számítását — illúziók és megalkuvás nélkül.

Őszinte lovaglás, amely mélyen átformál: egy meghallgatott, tisztelt, megértett ló. Egy lovas, aki fejlődik, megszabadul a dogmáktól, és képes másképp kommunikálni az állatával.